Húszezer ember már jelentkezett a magyar Mars-programba. Húszezer ember érzi úgy, hogy szívesebben élne egy mérgező, gyilkos bolygón egy három négyzetméteres fémdobozba zárva, mint mondjuk Tápiószelén. Mit árul ez el az országunkról? Ha lenne rá lehetősége, ön elmenne a Marsra? Te elmennél? Elmehetnek. Bárki önök közül megélheti, hogy a Mars felszínére lépjen. Azt is elmondjuk, hogyan.

Szereplőinket mélységesen átjárja a talajvesztettség, a tehetetlenség és az elvágyódás. Óriási távlatokat képzelnek maguk elé, miközben egy négyzetméteren belül sem mindig találják a helyüket. Nem kevesebbről álmodnak, minthogy nagyformátumú hősök, hírességek, véleményvezérek legyenek. Ezt ígéri nekik a MAGOR-program.

Vajon mi a kellemetlenebb? Egy nagy, mély álomból hirtelen ébredni, vagy álmok nélkül élni a valóságot, és vonszolni az unalmas életünket? Hol tartanánk a korábbi századok nagy álmodozói nélkül? Miről álmodott Tesla, Edison vagy Lenin? És kinek az álmát álmodjuk ma?

Az előadásban részletek hangzanak el Csehov Sirályából Radnai Annamária fordításában. Továbbá elhangzik Reményik Sándor Üzenet a Marsról című verse.

írták: Antal Bálint, Bíró Bence, Mikó Csaba

Játsszák:

Kovács Lehel m.v.
Lovas Dániel
Pallagi Melitta
Samudovszky Adrian
Spilák Lajos

látvány: Erős Hanna, Zatykó Bori
zene: Vranik Krisztián
videó: Bartha Máté
fény: Berta Ninett
dramaturg: Bíró Bence
asszisztens: Mátyás Viktória
rendező: Antal Bálint

Jegyek >>ITT