Harold Pinter:
Az utolsó pohár
Fordította: Bátki Mihály
Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a FÜGE és a Stúdió K Színház
közös előadása
Szereplők:
Nicolas: Nagypál Gábor
Victor: Kovács Krisztián
Gila: Parti Nóra
Aki mindig velünk van: Huszár Zsolt
Jelmez: Kiss Julcsi
Tér: Varga- Járó Ilona
Fény: Fodor Gergely
A rendező munkatársa: Gyulay Eszter, Lipták Noémi
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória
Rendező: Szikszai Rémusz
Valahol, valamikor, sem a helyszín, sem az idő nincs tisztázva, egy értelmiségi házaspárt letartóztatnak, feldúlják a lakásukat , még a gyermeket is elviszik. Isten nevében. A haza nevében. Nem tudjuk, mit akarnak, nem tudjuk, hogy miért akarják, csak azt, hogy bármit megtehetnek, ezért meg is teszik. Összeszedik az ellenzékieket. És, mert a haza nem lehet ellenzékben, így aki ellenük szól, hazaáruló. Aki másként gondolkodik: hazaáruló. Istentelen.
Pinter elmesélte, hogy a chilei Allende-kormány politikai és részben fizikai likvidálása után egyre jobban foglalkoztatta a politika , és hogy a darab közvetlen előzménye két török lánnyal való találkozása volt, akik holmi bebörtönzött értelmiségiekről beszéltek közömbös hangon, s az ő felháborodására csak azt mondták : “Ó, magának akkora képzelőereje van, bizonyára azért tartja olyan nagy dolognak, hogy valakit megkínoznak.”
„ Nicolas : Ki szeretne lenni inkább? Maga vagy én?
szünet
Nicolas : Én inkább én szeretnék lenni a maga helyében.
Ez a darab számomra legalább annyira szól a csendről, mint a kimondott szóról, a szünetről, ami mondatként ékelődik az elhangzó szavak közé. A csendről, ami félelmet kelt és bizonytalanságot szül. A csendről, ami maga a rettegés és a kiszolgáltatottság. És a sötétségről, amelyik olyan mély lett, amilyet a természet nem, csak az ember tud létrehozni.
Kapcsolódó cikkek:
Sosem az utolsó – Revizor – Tarján Tamás
Dupla jég viszkivel – Fidelio – Stuber Andrea
Az utolsó pohár – Magyar narancs – Herczog Noémi
Előadás időpontok:
2015. októbertől
-> Jegyinformációk
-> Online jegyvásárlás