IDŐPONT 2023.12.29. | 11:00
bábos kalandjáték iskolásoknak
Homérosz eposza nyomán írta: Tóth Réka Ágnes
Odüsszeusz, Ithaka királya: Sipos György
Héra, a család istennője,
Kirké, a varázsló nimfa:
Nyakó Júlia
Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője:
Homonnai Katalin
Aphrodité, a szerelem istennője,
Pénelopé, Odüsszeusz felesége:
Pallagi Melitta
Télemakhosz, Odüsszeusz fia,
Küklopsz, az egyszemű óriás,
Aiolosz, a szelek ura,
Karübdisz, tengeri szörny:
Lovas Dániel
Kar: Spilák Lajos
Harcosok, Szirének, Szküllák, Küklopszok, Kérők:
Homonnai Katalin, Nyakó Júlia,
Pallagi Melitta, Lovas Dániel
Játékmester: Fodor Tamás
Zeneszerző: Spilák Lajos
A rendező munkatársa: Krecz Krisztina, Máthé Tekla
Fény: Major Mátyás
Tervező-rendező: Németh Ilona
Ott, ahol szaladnak a szőlőszemek, ahol feketéllnek az olajbogyók, ahol a narancsok nem hógolyók: ott mesélik Odüsszeusz történetét. Odüsszeuszét, akitől megremegett a hegyekben az érc, léptétől még az emberevő óriás is félt. Kezében csak úgy táncolt az íj és repült a vessző, eltalált vele mindent, amit a görög hős kiötölt. Hatolt. Hetelt. De hiába volt csavaros az esze, a trójai háború után a tengeren rekedt. Szigetről-szigetre vándorolt hajójával, hogy hazaérjen végre, de az istenek nem szeretik az egyszerűséget. Csábították szirének, ugattak rá Szkülla-kutyák, Odüsszeusz viszont minden bajból kivágja magát, hogy újra lássa családját. De hazajutni nehezebb néha, mint elindulni.
BEMUTATÓ: 2018. szeptember 23.
Előadás időpontok:
2024. október 13. (vasárnap) 11:00
Az előadás időtartama: 75 perc, egy szünettel.
->Jegyinformációk
->Online jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkek:
Víztiszta mese – KútszéliStílus.hu – Turbuly Lilla
Odüsszeusz megszelidítve – Mezei néző – Makk Zsuzsanna
Odüsszeusz bolyongásai – Két Lámpás blog
Apa hazajön – Spiritusz online – Kollár Zsuzsanna
Hol boldogok a tárgyak – Színház.net – Gabnai Katalin
Támogatók: EMMI, Ferencváros Önkormányzata
Az előadásokhoz kapcsolódó beavatószínházi eseményt dr. Karsai György színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár tartja, közérthető formában, gyerekeknek és felnőtteknek.
Karsai György: Néhány szó a beavató színházról
Gyakran elfeledkezünk arról, hogy a színházi előadás legfontosabb résztvevője – szereplője – a néző. Pedig az európai színház megszületésében kulcsszerepet játszó görögök éppen erre figyelmeztettek, amikor a theatron szót tették meg színházi előadás helyszínének megnevezésére. A theatron azt a helyet jelöli, ’ahol a látásunk segítségével tanulunk’, ’ahol a szemünk elé táruló látványtól leszünk többek’. Ez pedig nem más, mint a nézőtér! Ez pedig azt jelenti, hogy a színházi előadás a nézőért van, a nézőnek kell élményt nyújtania, az ő kérdéseire szeretne válaszokat adni, az ő életét, gondolkodást akarja megváltoztatni.
Csakhogy a színházi élmény megteremtésének folyamatából a nézőnek is ki kell vennie a részét, ha tetszik, meg kell dolgoznia azért, hogy az előadás után elhagyva a nézőteret úgy érezhesse, olyan tudáshoz, élményhez jutott, amelytől többé, talán jobbá vált, s immár pontosabban képes eligazodni az őt körülvevő világ dolgaiban. Ezt a színházi élményszerzési
folyamatot hivatott segíteni a beavató színházi esemény. Segít megérteni és értelmezni a színházban látottakat, hallottakat, szempontokat ad az élmény befogadásához: beavat a színház misztériumába.
Az előadásokhoz kapcsolódó beszélgetések legfontosabb
célkitűzése, hogy gondolkodni tanítsanak, segítséget,
kiindulópontokat adjanak az önálló vélemény és értékítélet kialakításához. A beavató színházi forma, vagyis a tudatos színházi élmény kialakítására törekvés, az előadás minél jobb megértéséhez kulcsot adó együtt gondolkozás korosztály-független, éppen ezért célközönsége a legkisebbektől a legidősebbekig terjed.
Karsai György beavató színháza a következő előadásokhoz kapcsolódik:
Odüsszeusz bolyongásai
Előadás időpont:
Rettentő görög vitéz
Előadás időpont: 2024. október 5. (szombat) 11:00